Egy 1459 június 29.-én keltezett oklevélben (Székely Oklevéltár I, 178-180) említik először Székelykeresztúrt oppidumként (mezőváros). Ezzel az évszámmal, Marosvásárhely 1409-es (Székely Oklevéltár III, 28-29) és Kézdivásárhely 1427-es (Székely Oklevéltár I, 122-124) említése után, városunk a harmadik, legkorábban, mezővárosként említett település a Székelyföldön. Székelykeresztúr, mezővárosként való említése előtt központi szerepet töltött be a környék falvai között, ezt a régészeti kutatások egyértelműen igazolják.

 

Az 550 éves évforduló alkalmából Székelykeresztúr Város Önkormányzata 2009-ben ünnepségsorozatot szervez, amelyben, tekintettel a megemlékezés történelmi jellegére, a Molnár István Múzeum fontos szerepet szeretne felvállalni. Célunk, egy korszerű régészeti és várostörténeti kiállítást megvalósítása. A múzeum, a város központja felőli frontján lévő száznégyzetméteres kiállítási termeiben két alapkiállítást szeretnénk megvalósítani: egy régészetit és egy várostörténetit.

 A „Régészeti kutatások Keresztúr-széken” és „Székelykeresztúr várostörténete” című kiállításainkon, ahogyan a nevük is utal rá, nemcsak Székelykeresztúrról, hanem a róla elnevezett régi székely szék területéről összegyűjtött leletanyagot állítanánk ki. A  régészeti kiállítás anyaga földrajzilag a legjelentősebb székely székhez, Udvarhely-székhez tartozó középkori Keresztúr fiúszéket (37 falut*) és központját, Székelykeresztúrt fedi le, időben az őskortól az újkorig terjed. A várostörténeti kiállításunk a polgárias Székelykeresztúr néhány szegmensét mutatja be fotókon (Nagy Béla, keresztúri fényképész korabeli fotói), illetve két korhűen berendezett kiállítási felületen (szobabelső, fényképészeti műterem).

Mivel a múzeum alapkiállítása közel másfél évtizede nem változott, az új kiállítás megnyitásával a helyi lakóság részéről jelentős látogatottság növekedésre számítunk. A kiállítás megnyitása jól időzített, hiszen 2009-ben a városban, az évforduló alkalmából számos rendezvényre kerül sor, amely Székelykeresztúr és térségének lakóit mobilizálja. A média különböző eszközeivel (újság, rádió, helyi televízió, internet) új kiállításunkról tájékoztatjuk a környék lakóit, akik a különböző rendezvények alkalmával a múzeumot is meglátogathatják.

Turisztikai téren, felismerve azt a tényt, hogy Székelyföld egyik legnyugatabbra eső települése vagyunk, szeretnénk legalább tranzitcélpontja lenni az átmenő turistacsoportok számára. A tervezett kiállításaink turisztikai látványosságok is lesznek. A székelyek régészeti hagyatékát és egy székely mezőváros történetét mutatjuk be oly módon, hogy közben programot is biztosítunk: séta a tájházak között, szitakészítés bemutatása, szíveslátás.

Az új kiállítások megnyitásával két szakmai konferenciát szeretnénk szervezni: Keresztúr-szék néprajzi, régészeti kutatásairól és a székelyföldi népvándorlás koros kutatásairól.

 A kiállítások így szakmailag is serkentően hatnának a múzeum tudományos tevékenységére, hiszen a konferenciák és az elhangzó előadásokból megszülető konferenciakötetek megjelenésével jelentős nyitást tennénk a szakmai világ felé: megismernénk más intézmények kutatását, illetve ismertetnénk saját eredményeinket, gyűjteményeinket.

A korszerű kiállítások alapjai lehetnek egy eredményes múzeumpedagógiai programnak. A korszerű és látványos eszközökkel bemutatott régészeti, várostörténeti és néprajzi gyűjtemény azon kívül, hogy eredményesebb és interaktívabb tanulási lehetőséget biztosít a helyi oktatási intézményeknek, a múzeum számára pedig ugyanakkor, jelentős számú fiatalkorú látogatót jelent, akik jelenleg a legkisebb százalékát adják a látogatóknak.