Fiatfalvátóll nem messze, a Szederjes felé vezető út felett, a Füzes-patak bal oldalán 1980-ban a disznóhizlalda számára két tr ágyatározót létesítettek, amelynek során egy régészeti lelőhely nagyrészét semmisítették meg. A tározó körül a munkálatok alatt és az ezt követő évek terepbejárásai alkalmából Benkő Elek és Székely Attila Coţofeni – kultúrájú (rézkor, Kr.e. 3. évezred második fele), bronzkori, római, koranépvándorlás kori cserepet gyűjtöttek össze. A lelőhely KDK-i szélén 1983-ban, a Füzes-pataka medrének újraásásakor a partfalban egy földbeásott ház profilját figyelték meg, belőle jellegtelen, 4. századinak tűnő, népvándorlás kori cserepek kerültek elő.

 

2007 áprilisában értesültünk arról, hogy a 90-es években felhagyott trágyatározókat munkagéppel kikotorták és halastavakat létesítenek helyükön. Április 16.-án a helyszínre siettünk és a déli tározó keleti feléből nagyszámú Coţofeni-kultúrás cserepet gyűjtöttünk be. Megfigyeltük, hogy a sárga szűz agyagig leásott földben egyik helyen fekete folt jelentkezik. Ezen a részen a minket értesítő úriember kíváncsiságból egy gödröt ásott és a jellegzetes körömbenyomkodásos, bekarcolt vonalas edénytöredékek mellett kis állatformájú idolt talált, amelyet utólag adott át nekünk. A földmunka által bolygatott területen nem lehetett megállapítani, hogy objektumról, vagy véletlenszerűen megmaradt, bolygatatlan kultúrrétegről van szó. Az ásatási engedély érkezéséig még több alkalommal bejártuk a terepet és rézkori cserepeket gyűjtöttünk össze. A terepmunka alatt a régi trágyatározóból kikotort földből már többszörösen bolygatott kerámiatöredékeket gyűjtöttünk be, a nagy tereprendezés miatt azonban nem tudtuk megfigyelni, hogy a leletek melyik területről is származhattak.

 

A déli tározó északi sarkában egy fát, a délkeleti felében pedig a vízvezető cső száját használtuk fix pontként, amelyeket a topográfiailag  bemértek, kihúzva egy 10X2 méteres szelvényt.  

 

20 centimétert vettünk le a felső földrétegből, hogy a földmunkák által egyenetlenül hagyott területet meg tudjuk metszeni. Miután a szelvény alját megmetszettük, egy 160 cm átmérőjű fekete betöltésű folt tűnt elő. Az általunk megtalált régészeti objektum azért maradhatott meg, mert a régi trágyatározó szélén volt, s az újabb munkálatok itt is csak az iszap kitakarítására szorítkoztak .
A gödör majdnem szabályos kör formájú volt, betöltésében csak egy réteget figyeltünk meg. A gödröt csak 40 cm mélységben tudtuk felesben bontani, mivel a minket értesítő személy „rablógödre” eddig mélyült le. Az objektum metszetben egyenes oldalú és aljú, sarkainál lekerekített, aljában az agyagos oldal egyenetlenül besuvadt.

Gazdag régészeti leletanyag került elő belőle: változatos edénytípusok kiegészíthető vagy csak nagyon töredékes darabjai, állatcsontok (szárnyas, disznó, juh), helyben található vulkanikus  kőzetből készült pattintott kőeszközök nagy számban. A gödör nyugati részen hamus foltot is találtunk széndarabokkal.

A 90 centiméter mély gödröt a belőle kikerült anyag alapján háztartási szemetesgödörként értelmeztük.