|
Molnár István Múzem Kiadványai 3. - Erdély és kapcsolatai a kora népvándorlás korában |
 |
|
Molnár István Múzeum Kiadványai 1. Kutatások a Nagy-Küküllő felső folyása mentén |
|
|
Mesterségek a székely közösségekben. Molnár István Múzeum Kiadványai 2 |
|
|
Apáink arca. Képek Nagy Béla székelykeresztúri fényképész hagyatékából |
|
|
 Sándor-Zsigmond Ibolya szerkesztésében megjelent az Apáink arca - Képek Nagy Béla székelykeresztúri fényképész hagyatékából című fotóalbum. A 175 fényképet tartalmazó könyv Nagy Béla fényképész munkásságának és életművének átfogó válogatása. A múzeum tulajdonában lévő hagyaték fotósunk halálának 40. évfordulója alkalmából és Székelykeresztúr mezővárosként való első írásos említésének 550. évében látott napvilágot.
Kiadja: Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ Ajka
Oldalak száma: 160
ISBN 978-963-06-6757-9
Nyelv: magyar-angol
Kiadás éve: 2009
Prospektus Nyomda Veszprém
Ár: 60 RON
|
|
Bővebben...
|
|
|
Sándor-Zsigmond Ibolya: Mesében éltem. A székelykeresztúri iparosság története |
|
|
 A székely székek iparfejlődése 1841 után kezdett jelentőssé válni, amikor városokon és falvakon is mind több lett az iparosodó ember, a polgárosodással egyidőben megnyílnak a kapuk a nyugatról beáramló fejlettebb ipartermékek előtt. A székely céhesközpontoknak számító Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Kézdivásárhely mellett Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Székelykeresztúron is szerveződni kezdett a helyi iparosság, létrehozva az első társulásokat.
1860-ban megalakul az I-ső és a II. Ipartársulat, majd a 19. századvégi ipartörvényeknek megfelelően 1890-ben ezek Ipartestületté szerveződnek.
Szerencsés találkozásként értékelhető a Magánvállalkozók Szövetségének és a múzeumi kutatómunkának a közös felismerése, hogy a székelykeresztúri iparosság múltját kutatni és megírni időszerű, ugyanakkor hiánypótló vállalkozás. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a kiadvány hamar elfogyott.
A kötet a székelykeresztúri iparosság történetét foglalja magában. Feldolgozza az idevonatkozó levéltári forrásokat, az ipartársulatok és az ipartestület 1860-tól vezett jegyzőkönyveit.
Külön fejezetet képeznek az egykori magániparosok és azok leszármazottainak visszaemlékezései. Tartalmát gazdagítja egy több mint 700 nevet felsorakoztató iparos adattár is.
Megjelent: Ajka Város Önkormányzata és Székelykeresztúri Magánvállalkozók Szövetsége kiadásában
Oldalak száma: 210
Kiadás éve: 2005
Kellerprint Nyomda Kft. Ajka
|
|
Sándor-Zsigmond Ibolya: A székelykeresztúri szitásság |
|
A ragadványnévként használt „szitás” jelző évszázadokig Szitáskeresztúrként tette híressé Székelykeresztúr várost. Nem véletlenül, hiszen volt olyan időszak, amikor 70-80 család ezzel a foglalkozással egészítette ki mezőgazdaságból származó jövedelmét.
A kötet első részét a szitásság történeti áttekintése képezi. A második részben az utolsó szitakészítő család, Benedek Dénesné Bihari Ágnes szitaszövő asszony és fia, Benedek Dénes kéregfaragó munkamódszerét ismerteti arhív fotók segítségével. Szitáscsaládok névsora és szakszótár egészíti ki a könyv tartalmát.
Kiadja: Udvarhelyszék Kulturális Egyesület, Székelyudvarhely
Oldalak száma: 70
ISBN 978-973-88393-1-1
Kiadás éve: 2007
Nyomdai munka: Top Invest |
|
|
|
|
|
