Tarcsafalvi parasztház Nyomtatás
Tartalomjegyzék
Tarcsafalvi parasztház
Page #
Minden oldal

Tarcsafalva a Nyikó völgyében fekvő Kobátfalvától É-ra, a Konyha-patak mentén fekszik. Nevét a régi magyar Tarcsa személynév és a birtokos személyraggal ellátott " falu " főnév összetételéből nyerte.

Tarcsafalva nevének említését először az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékben találjuk meg. Fekvését és méretét tekintve a közepes méretű, völgyi sorfalu típusába sorolható. A települést a dombos vidéken alkalmazott, régebbi típusú szabálytalan telkek jellemzik. Legrégebbi épületét, a középkori templomát 1898-ban lebontották.

1995 októberében találtunk rá a 45. sz. alatti házra. A svájci Pro Helvetia alapítvány segítségével sikerült megvásárolni. A szakszerű bontás érdekében magyarországi segítséghez folyamodtunk. Így kerültünk kapcsolatba a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum-mal, melynek 7 fős szakembercsoportja végezte a ház bontását 1996. áprilisában.

Házunk mestergerendájának felirata szerint, 1780-ban épült, a falu északi felében (Felszegben). A Konyha patakától 30 méterre ÉK-re, DK-ÉNY irányba fekszik, a mai főúttal párhuzamosan. Az idők folyamán az út a patak medréből a mai helyére, a ház mögé került. Az egyetlen melléképület a csűr, mely már átépült, keresztcsűrös építkezésre utal. Visszaemlékezések szerint a portához sütőház, szekérszín és kemence tartozott. A porta faragott kapuját 1946-ban állították.

Az átlagos székelyportától eltérően, méretében és anyagában igen szép, igényes házat építtetett a jómódú gazda. Mestergerendájának felirata sokmindent elárul


EZT AZ HÁZAT SYLÖSTÖR GYÖRGY ÉPÍTTÖTe
HUSZONHAT ESZTENDŐT AKKORON MÁR ÉLTe
MAGÁRA ÉLETÉT LEGÉNYÜL WISELTe
DÜTSŐSÉG ISTENNEK HOGY REA SEGÍTTETTe
JAJ PEDIG AZ EGYEDÜL VALÓNAK.
ANNO  1780
PRAED: 4 : V : I 0 :

 

A ház beosztása: elsőház,konyha, hátsóház; előtte pitvar és tornác húzódik. Valószínű a közeli Konyhapatakból gyűjtött kövekből, a föld felszínén kezdték az alapozást. A faragatlan, természetes alakjában felhasznált köveket agyaggal rakták fel, ilymódon durva, egyenletlen falsíkot képeztek. Kihasználva a telek adottságait (enyhe emelkedését), az elsőház alatt pincét alakítottak ki. A pitvarból nyíló ajtón át egy falépcsőn járhattak le a pincébe, ezt a lépcsőt egy kis ablakkal világították meg. Hogy megkönnyítsék a pincébe való bejutást, később a nyugati falat megbontották, a talpgerendát felfele kifűrészelték, és így egy bejáratot nyertek az udvarról. A pince É- Ny-i homlokzatát 84 cm magasságban 60 x 40 cm-es, az É-i homlokzaton 44 cm magasságban 50 x 55 cm és 110 cm magasan 30 x 44 cm-es ablakokat hagytak. A kutatás nem derítette ki, hogy a különböző magasságban található ablakok valamilyen építési vagy javítási periódust mutatnának. (Valószínű, hogy a házat egy korábbi ház alapjára építették, mivel  a DNy-i alapfal a pitvar D-i sarkáig 40 cm-rel kitér a falsíkból.) Az alapozás további kutatást igényel. A szokásos építkezéstől eltérően     az élére  állított téglalapalakú tölgyfa talpgerendákat két sorba fektették le.  Ezek méretei 40 x 20 cm. A gerezdbe rakott boronafalat gömbölyű fenyőfából rakták, de a végei nem haladták meg a falsíkot, átmérői 13 és 20 cm között vannak.  A tapasztás minél jobb tapadása érdekében 5-6 cm vastagságú bolhaszegeket vertek a boronákba 30-40 cm távolságra egymástól.  A tapasztás vastagsága elérte a 10 cm- t  is, ezen 27 meszelési nyomot sikerült megkülönböztetni.

Dr. Molnár István 1965-ben végzett kutatása során még falépcsővel fényképezte le.
A lépcső eredeti anyagára és méretére vonatkozó adatot nem találtam.
A pitvar méretei 2,79 m x 3,33 m. Padlója sikárolt föld.

A tört tornác 112 x 467 cm nagyságú, ez szenvedte a legnagyobb átépítést. A talpgerendán 7 tornácoszlop  nyoma látható.  Az oszlopokból 3-at eredeti helyén és egyet korlátként beépítve találtam. Ezek méretei 10 x 10 cm, alul és felül csapolással és hónaljkötéssel rögzítettek. Az elsőházhoz 3,5 cm-es faszeggel rögzített oszlopokat sajnos lebontották. A nyeregfa csak a 2.,3.,4.,5-dik oszlopokat kötötte össze. Korlát nyomát csak a 4. és 5. oszlop közt találtam.  Az építés korából a tornác és pitvar bedeszkázására utaló nyomok nincsenek. A bontás során talált korlát és deszkázat nagyon későinek bizonyult, ugyanis a falu több épületén megfigyelhető ez a díszítési mód.  A 2,3,4,5-ös oszlopokon 16-28 cm -rel a talpgerenda fölött 1,6 cm átmérőjű, 4 cm mély furatokat találtam, melyek rendeltetése ismeretlen.  A pitvarból ajtó nyílt a tornác felé, (bizonyítja  a talpgerendában  talált fémsarok részlete és a talpgerendába vésett csapolás helye) és lépcső vezetett a pincébe. Az előbbiekben említett 4,5 -ös oszlopok közti korlát az ide való lejárást könnyítette meg.  Az 5. oszlopon 85 cm magasan 8 x 3 cm-es vésett lyuk van az első ház irányába. Rendeltetése tisztázatlan . A 3-as számú talpgerendából ismeretlen okok miatt  6 cm-t lefaragtak


 

A múzeum fenntartója a Székelykeresztúr Város Önkormányzata

Fő támogatónk a Nemzeti Kulturális Alap

Médiatámogatónk: VoxFm