Aranka napja
| Ma | 21 | |
| Tegnap | 72 | |
| Ezen a héten | 180 | |
| Ebben a hónapban | 491 | |
| Összesen | 94011 |
| Tarcsafalvi parasztház |
|
Oldal 1 / 2 Tarcsafalva a Nyikó völgyében fekvő Kobátfalvától É-ra, a Konyha-patak mentén fekszik. Nevét a régi magyar Tarcsa személynév és a birtokos személyraggal ellátott " falu " főnév összetételéből nyerte. Tarcsafalva nevének említését először az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékben találjuk meg. Fekvését és méretét tekintve a közepes méretű, völgyi sorfalu típusába sorolható. A települést a dombos vidéken alkalmazott, régebbi típusú szabálytalan telkek jellemzik. Legrégebbi épületét, a középkori templomát 1898-ban lebontották. 1995 októberében találtunk rá a 45. sz. alatti házra. A svájci Pro Helvetia alapítvány segítségével sikerült megvásárolni. A szakszerű bontás érdekében magyarországi segítséghez folyamodtunk. Így kerültünk kapcsolatba a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum-mal, melynek 7 fős szakembercsoportja végezte a ház bontását 1996. áprilisában. Házunk mestergerendájának felirata szerint, 1780-ban épült, a falu északi felében (Felszegben). A Konyha patakától 30 méterre ÉK-re, DK-ÉNY irányba fekszik, a mai főúttal párhuzamosan. Az idők folyamán az út a patak medréből a mai helyére, a ház mögé került. Az egyetlen melléképület a csűr, mely már átépült, keresztcsűrös építkezésre utal. Visszaemlékezések szerint a portához sütőház, szekérszín és kemence tartozott. A porta faragott kapuját 1946-ban állították. Az átlagos székelyportától eltérően, méretében és anyagában igen szép, igényes házat építtetett a jómódú gazda. Mestergerendájának felirata sokmindent elárulEZT AZ HÁZAT SYLÖSTÖR GYÖRGY ÉPÍTTÖTe
A ház beosztása: elsőház,konyha, hátsóház; előtte pitvar és tornác húzódik. Valószínű a közeli Konyhapatakból gyűjtött kövekből, a föld felszínén kezdték az alapozást. A faragatlan, természetes alakjában felhasznált köveket agyaggal rakták fel, ilymódon durva, egyenletlen falsíkot képeztek. Kihasználva a telek adottságait (enyhe emelkedését), az elsőház alatt pincét alakítottak ki. A pitvarból nyíló ajtón át egy falépcsőn járhattak le a pincébe, ezt a lépcsőt egy kis ablakkal világították meg. Hogy megkönnyítsék a pincébe való bejutást, később a nyugati falat megbontották, a talpgerendát felfele kifűrészelték, és így egy bejáratot nyertek az udvarról. A pince É- Ny-i homlokzatát 84 cm magasságban 60 x 40 cm-es, az É-i homlokzaton 44 cm magasságban 50 x 55 cm és 110 cm magasan 30 x 44 cm-es ablakokat hagytak. A kutatás nem derítette ki, hogy a különböző magasságban található ablakok valamilyen építési vagy javítási periódust mutatnának. (Valószínű, hogy a házat egy korábbi ház alapjára építették, mivel a DNy-i alapfal a pitvar D-i sarkáig 40 cm-rel kitér a falsíkból.) Az alapozás további kutatást igényel. A szokásos építkezéstől eltérően az élére állított téglalapalakú tölgyfa talpgerendákat két sorba fektették le. Ezek méretei 40 x 20 cm. A gerezdbe rakott boronafalat gömbölyű fenyőfából rakták, de a végei nem haladták meg a falsíkot, átmérői 13 és 20 cm között vannak. A tapasztás minél jobb tapadása érdekében 5-6 cm vastagságú bolhaszegeket vertek a boronákba 30-40 cm távolságra egymástól. A tapasztás vastagsága elérte a 10 cm- t is, ezen 27 meszelési nyomot sikerült megkülönböztetni. Dr. Molnár István 1965-ben végzett kutatása során még falépcsővel fényképezte le. A lépcső eredeti anyagára és méretére vonatkozó adatot nem találtam. A pitvar méretei 2,79 m x 3,33 m. Padlója sikárolt föld. A tört tornác 112 x 467 cm nagyságú, ez szenvedte a legnagyobb átépítést. A talpgerendán 7 tornácoszlop nyoma látható. Az oszlopokból 3-at eredeti helyén és egyet korlátként beépítve találtam. Ezek méretei 10 x 10 cm, alul és felül csapolással és hónaljkötéssel rögzítettek. Az elsőházhoz 3,5 cm-es faszeggel rögzített oszlopokat sajnos lebontották. A nyeregfa csak a 2.,3.,4.,5-dik oszlopokat kötötte össze. Korlát nyomát csak a 4. és 5. oszlop közt találtam. Az építés korából a tornác és pitvar bedeszkázására utaló nyomok nincsenek. A bontás során talált korlát és deszkázat nagyon későinek bizonyult, ugyanis a falu több épületén megfigyelhető ez a díszítési mód. A 2,3,4,5-ös oszlopokon 16-28 cm -rel a talpgerenda fölött 1,6 cm átmérőjű, 4 cm mély furatokat találtam, melyek rendeltetése ismeretlen. A pitvarból ajtó nyílt a tornác felé, (bizonyítja a talpgerendában talált fémsarok részlete és a talpgerendába vésett csapolás helye) és lépcső vezetett a pincébe. Az előbbiekben említett 4,5 -ös oszlopok közti korlát az ide való lejárást könnyítette meg. Az 5. oszlopon 85 cm magasan 8 x 3 cm-es vésett lyuk van az első ház irányába. Rendeltetése tisztázatlan . A 3-as számú talpgerendából ismeretlen okok miatt 6 cm-t lefaragtak |
